Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hírek-érdekességek

A dél afrikai Durbanben tartott csúcs célja az volt, hogy az országok továbbra is csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

1.jpg

A november 28-án kezdődött, az eredeti tervekhez képest több mint két nappal elhúzódó tanácskozáson megújították a kiotói jegyzőkönyvet, amelynek első vállalási időszaka jövőre jár le, s az egyezség szerint jövőre döntenek arról is, hogy a második vállalási időszak mikor zárul. A tárgyalások és a megújítás célja az volt, hogy a protokollt ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.

„A tervvel érkeztünk meg ide és ezzel az A tervvel is zártuk találkozónkat, hogy megmentsük a bolygót gyermekeink jövője és az ő gyermekeik jövője számára. Történelmet írtunk” – ünnepelte kissé alaptalanul a konferenciát az elnöklő Dél-Afrika külügyminisztere, Maite Nkoana-Mashabane.

A konferencián elfogadták egy olyan globális útiterv ütemezését is, amely az összes nagy gazdaságot, a legnagyobb kibocsátókat is magába foglalva kötelező normákat rendelne a szén-dioxid kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene kialakulnia, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kell majd működnie.

A csúcs azért tartott a tervezettnél 36 órával tovább, mert az Európai Unió és India sokáig nem tudott egyetérteni az útiterv szövegezésében: amíg Újdelhi nem akart kötelező érvényű szerződést, Brüsszel viszont vállalta, hogy károsanyag-kibocsátását a jogilag kötelező kiotói szerződés előírásainak megfelelően csökkenti. A dilemmát végül egy brazil diplomata oldotta fel, aki azt javasolta, hogy a most megkötött szerződésnek a szövege szerint „jogi ereje” legyen: ez a megfogalmazás végül India számára is elfogadható volt.

India, illetve a hozzá csatlakozó nagy országok – Brazília, Kína, és a házigazda Dél-Afrika – álláspontja szerint meg kellene őrizni a jelenleg még hatályos vállalási rendszert, amelyben csak a fejlett országoknak kell csökkenteniük a károsanyag-kibocsátást. Jayanthi Natarajan indiai környezetvédelmi miniszter szerint mivel a nyugati országok nem teljesítették vállalásaikat, ezért a szegényebb, fejlődő országokat akarják arra kényszeríteni, kozmetikáztatni a statisztikákat. Miért kellene nekünk megtenni ezt a szívességet? – vetette fel a tárcavezető, akivel Hszie Csen-hua (Xie Zhenhua), a kínai küldöttség vezetője csak egyetérteni tudott: Olyan dolgokat teszünk meg, amelyekre Önök nem hajlandóak… látni szeretnénk, mi az, amit valójában megtesznek” – mondta állítólag dühtől remegő hangon a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság helyettes vezetője.

Kiotó vállalásainak meghoszabbítása egyébként is komoly ellenállásba ütközött: a világ két legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok és Kína még az eredeti megállapodást sem ratifikálta, továbbá több állam, így Oroszország, Japán és Kanada már a tanácskozás előtt bejelentette: csak akkor hajlandó megújítani kötelezettségvállalásait, ha Kína és Amerika hajlandó csökkenteni kibocsátását. A feltörekvő államok pedig – miközben féltik gazdasági növekedésüket – követelik, hogy a már régebb óta jelentős kibocsátónak számító fejlett országok vállaljanak nagyobb áldozatot.

A legveszélyeztetettebb szigetországok már a konferencia megnyitója előtt egy közös közleményben követelték, hogy sürgősen szülessen egy klímavédelmi megállapodás. Szerintük a legkiszolgáltatottabb országok elárulásával ér fel, hogy a legnagyobb kibocsátók megpróbálják halogatni a megállapodást.

  

"Nincs B terv" - figyelmeztetés a klímatárgyaláson

Drámai hangú beszéddel nyitotta meg az ENSZ-főtitkár a klímaváltozás elleni új egyezményről szóló tárgyalásokat. A gázkibocsátás csökkentését célzó kiotói megállapodáshoz nemrég csatlakozott Ausztrália új miniszterelnöke is közölte: nincs B terv, nem lehet másik bolygóra menekülni.

ensz_fotitkar.jpg

"A klímaváltozás zajlik, a hatása valóságos. Itt az idő, hogy cselekedjünk" - jelentette ki Ban Ki-mun ENSZ-főtitkár, amikor a Bali szigetén zajló konferencián megnyitotta a felső szintű tárgyalásokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemről. A főtitkár azt mondta, tétlenség esetén az emberiségnek szárazsággal, éhínséggel és a tengerszint emelkedésével kell szembenéznie. tovább>>

 

IEA: szakadék felé közelít a világ

2011. december 5. | 14:39     

 Európa könnyen harapófogóban találhatja magát a következő évtizedekben, miközben a világ a "pusztulás" irányába halad. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) "Word Energy Outlook 2011" című kiadványának magyarországi bemutató körútján Dr. Fatih Birol, az ügynökség vezető közgazdásza tartott előadást a CEU-n világ energiapiaca előtt álló kihívásokról. A recessziós félelmek ölhetik meg a bolygót.

fatih111205.jpgA recessziós félelmek ölhetik meg a bolygót 

Fatih Birol előadását kezdve kifejtette, hogy jelenleg az egész világ azzal küzd, hogy ne zuhanjon egy második recesszióba, ami természetesen az energetikai szektorra is hatással van. Az egyik ilyen legfőbb hatás, hogy a költségvetési hiányokkal küzdő kormányok kevesebb figyelmet és forrást biztosítanak a klímaváltozással kapcsolatos kérdéséknek. Jelentősen kisebb politikai aktivitás mutatkozik az energetikai és klímaügyi kérdésekben, amivel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés anyagi támogatása folyamatosan csökken a rossz költségvetési állapotok következtében. folytatás>>  

 

2011. 10.12-én „Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram” címen (ÚSZT-ZBR-NAP-2011) pályázati felhívás jelent meg (a pályázati kiírást később jelentetik meg), melynek lényege:
 
„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2,97 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére, és telepítésére.
 
Soliker Magyarország

Pályázhatnak magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. FIGYELEM! A rendszerek telepítését kizárólag az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. által regisztrált kivitelező végezheti el.

 

 
A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású. A pályázatok 2011. október 25. és 2011. december 31. között, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be.
 

 

Küszöbön a világsiker: magyar találmány lehet 2012 meglepetése

Forrás: Kossuth Rádió 180 perc | 2011. október 18. kedd 10:18 |
A+ A- | Megosztás: 
 

Feleannyi idő alatt megtérül, mint a hagyományos napelemes rendszer - állítja a feltaláló.

Heteken belül elindul a gyártása annak a napelemes tetőcserépnek, amelyet forradalmi újításként emlegetnek világszerte. Tóth Miklós találmányát itthon és külföldön is siker övezi. 

 

A Géniusz Európa nagydíjjal jutalmazott termék szabadalmát és a gyártási technológiát a feltaláló 180 országban védette le. Az energiatermelésre szolgáló cserép hazai forgalmazása után Ausztráliában és az Egyesült Államokban is gyártják majd a terméket, amely a feltaláló szerint öt éven belül piacvezetővé válik az építőiparban. 

Napelemes cserépA találmány bármely tetőcseréprendszerhez alkalmazható, és a meglévő tetőt sem kell átépíteni – mondta a Kossuth Rádiónak a feltaláló. Tóth Miklós szerint a bekerülési ár nagyságrendileg megegyezik a hagyományos napelemes rendszerekével – 5-6 ezer ezer forintnál kezdődik, és több millió forint is lehet –, ugyanakkor a megtérülési idő 40-50 százalékkal rövidebb lehet. A cserép olyan alapanyagokból készült, amelyek bírják a szélsőséges időjárási körülményeket, azaz mínusz 70 foktól plusz 130 fokig alkalmazható – folytatta. tovább>>

ZÖLDÚT

NASA zöld repülés verseny: hatalmas szlovén siker!

iho/repülés

2011.10.8 17:30  

 Áttöréses győzelem. A Pipistrel bebizonyította: az elektromos meghajtás igenis alkalmas a repülésre. A Taurus egyben a világ leggazdaságosabb motoros járműve!

 

Egymillió-háromszázötvenezer dollár – a valaha kifizetett legmagasabb repülési pénzdíj jutott a szlovén–amerikai projektnek, amely a NASA versenyének döntőjében 200 mérföldet kellett, hogy repüljön kevesebb mint két óra alatt, és közben az egy főre számított üzemanyag-fogyasztása nem haladhatta meg az egy gallon repülőbenzint vagy az ennek megfelelő elektromos energia mennyiségét. A Pipistrel Taurus G4-ese ehhez képest 107 mérföldes sebességel gallononként 403 utaskilométert teljesített, és ezzel tervezői szerint bebizonyította: az akkumulátoros gépeknek igenis helyük van a repülés világában. tovább>> 


 

Zöldáramot dobott piacra az Elmű

2011. szeptember 20., kedd 12:59

 

Megnyílt a lehetőség azok előtt, akik szívesen vennének drágább áramot a környezettudatosság jegyében, az Elmű-ÉMÁSZ ugyanis piacra dobta a zöldtarifás rendszert, amely keretében 10 százalékkal többért juthatunk villamosenergiához.

 A rendszer számos nyugat-európai országban működik, a cég pedig úgy ítélte meg, hogy erre hazánkban is mérhető igény mutatkozik, egy fogyasztót máris találtak, Ulmann Mónika színésznő – akit a sajtómeghívó csak a Zöld Tarifa nagyköveteként emlegetett – az újságírók szeme láttára írta alá az első szerződést. tovább>>


 

Már nincs sok vissza az északi-sarki jégtakarónak?
2011. szeptember 12. 20:15 
 

MNO - BL 
A kutatók előzetes számításaihoz igazodva az északi-sarki jégkiterjedés mértéke ezen a héten elérte az 1972-ben megkezdődött műholdas mérések óta feljegyzett legalacsonyabb értékét.

„Szeptember 8-án az északi-sarki jégkiterjedés mérete 4,240 millió négyzetkilométer volt, ami történelmi minimumnak számít” – mondta Georg Heygster, a németországi Brémai Egyetemen működő környezetfizikai intézet távérzékelt felvételek fizikai elemzésével foglalkozó részlegének vezetője. Az új érték nagyjából félszázaléknyival alacsonyabb a 2007. szeptember 16-án mért legutóbbi rekordnál, amikor 4,144 millió négyzetkilométernyire zsugorodott a jégpáncél – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.  tovább>>


 

Harminc napon múlhat az olcsóbb energia

 

 2011. szeptember 30-ig nyújthatja be a kormány az Európai Bizottságnak az ingyenes széndioxid-kibocsátási kvóták kiosztását 2013-tól is lehetővé tevő könnyítés iránti kérelmet

Egy hónapja maradt a kormánynak arra, hogy benyújtsa az Európai Bizottság részére azt a kérelmet, amely az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere harmadik fázisának 2013-as életbe lépését követően részleges ingyenes széndioxid-kibocsátási kvótákat biztosíthat a rendszer hatálya alá tartozó energiatermelőknek. Amennyiben Magyarország 2011. szeptember 30-ig nem juttatja el a villamosenergia-termelők részére átmenetileg ingyenes allokációt tartalmazó dokumentumokat Brüsszelnek, a kibocsátási egységek éppen aktuális árfolyamától és a forint-euró keresztárfolyamtól függően évente akár 40-90 milliárd forint plusz költsége is keletkezhet az érintett vállalkozásoknak, melyet kénytelenek lesznek a termelői áraikba is beépíteni. tovább>>